Dugó van

- Dugó van! - szoktuk mondani az autóban, ha a forgalom a Rákóczi úton vagy a Kodályon bedugul.
Nagyobbik lányom, aki Pesten él és éppen velünk van, ilyenkor hangosan felkacag:
- Ez nektek dugó?!

Szombaton jön haza! Most majd megmutatom neki, milyen az igazi dugó! Mert Pestről már az igazi, budapesti dugó is ide költözött... Na jó, nem az a késő nyári körúti, de valami hasonló.

Szóval karácsony jön, s vele haza a lányok...

Ilyenkor mindig a valaha volt KEX együttes száma jut eszembe, Baksa előadásában:

Emlékszem, régen volt, mikor még együtt élt a család...

Ezt a dalt egy nemzedék ismerhette, a KEX egyetlen kiadott kislemezéről. A kis korong másik felén Elszállt egy hajó a szélben...

A mai dalokban már nem szálldosnak hajók, semmi sincs, ami repülne, pláne hangulat nem repdes, legfeljebb némi papírpénz az alkotóknak mondott fáradt iparosok körül, de azt ki nem szarja le.

Dugó van a zeneiparban is - mondhatnánk némi tudálékossággal, és a tudálékosság jól is áll nekünk. Menő figura az napjainkban, a mindentudás, a tévedhetetlenség, az érzelemmentes indulatok, a csinált érzelmek, a lecsinált világ...

Szilveszterkor pedig a pezsgő nyakából húzzuk majd ki a dugót, hogy aztán egész évben dúdolhassuk:

emlékszemrégenvoltmikormég...