Eltemették Tasnádi Pétert, Pécs polgármesterét

Péter elment. Ötvenhárom évesen elmenni korán van, akárhogy csűrjük-csavarjuk is a dolgot - fájdalmasan korán.

Ha hinni lehet a híradásoknak, most rendesen összecsapnak az "utódok" a hatalomért, holott Péter szerint ez szolgálat volt.

Ezért is baj, hogy elment.

Mert egyel kevesebb a "szolgáló" politikus, egyel kevesebb, aki emberi hangon szól, nyugalomról beszél, és beköti a biztonsági övét, mert nem gondolja, hogy rá már sem a társadalom, sem a természet törvényei nem vonatkoznak.

Persze harcolni lehet ellenük - de a játékszabályok betartásával, tisztességesen, nyílt sisakkal.

Ez rohadtul nehéz harc - s szó sincs arról, hogy lebecsülte volna az ellenfelet, azt a rohadék halált.

Persze nem csak a hatalomért ácsingózók meditálnak, hanem a polgár is: szeretné, ha nem olyanok kezébe kerülne a "jogar", akik már összevissza gabalyodtak a saját zseniálisnak hitt politikai cseleikbe, s kezük-lábuk szanaszét a testcselek nyomán.

Dehát nincs dolgom velük, Péterrel van, vele is csak annyi, hogy mormogok:

- Péter, kár, hogy elmentél!